A következő választási ciklus reménybeli önkormányzati tisztségviselőinek felkészítését szolgálta az a képzéssorozat, amelynek Homoródfürdő adott otthont az elmúlt hét végén. A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) szervezésében zajló képzésen mintegy félszáz – elsősorban székelyföldi – önkormányzatis (polgármester, alpolgármester és képviselő), illetve ifjúsági szervezeti vezető vett részt. A jelenlévőknek Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, Tánczos Barna államtitkár, Klárik László SAPARD-elnök, Jakab István vezérigazgató és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke tartott előadást. /Csinta Samu: Képzés pénzteremtésre. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./
2007. november 14.
Az elmúlt hét végén Homoródfürdőn Őrizzük meg Homoródfürdő értékeit témakörben szervezett konferenciát a Felső-Homoródmente Kistérség Egyesület. Az egyesület sikeres pályázatainak eredményeiként szervezhették meg ezt a konferenciát, akárcsak a Szentegyháza és környéke idegenforgalmi lehetőségei című kötet megjelentetését. A konferencia célja egy olyan közös stratégia kialakítása volt, amelyet az uniós pénzalapok tennének lehetővé a védett területek, a természeti kincsek megóvása érdekében. Bemutatták Burus Tünde főiskolai hallgató Szentegyháza és környéke idegenforgalmi lehetőségei /Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című nagy lélegzetű, gazdagon illusztrált tanulmányát. /Kistérségi konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 14./
2008. január 25.
Január 25–27-e között először rendeznek Erdélyben katonai hagyományőrző elméleti képzést Homoródfürdőn. Huszárakadémiát rendeznek Homoródfürdőn, melyre nyolc-kilenc huszárcsapatot várnak, a térségben több huszárcsapat van: a kápolnási, a szentegyházasfalvi, az udvarhelyi és a csíki hagyományőrző csapatok, tájékoztatott Miholcsa József szervező. Somogyi Győző (Salföld, Magyarország) az erdélyi fejedelemség hadseregéről tart előadást, majd dr. Filep Csaba (Gernyeszeg) a székely lovakat és lófőket mutatja be. Az 1848-as ezredekről és azok fegyverzetéről beszél a szegedi dr. Vass László, majd a történelmi Magyarországot megkerülő lovas útjáról számol be Csepin Péter (Várpalota, Magyarország). Bemutatják a Fehértollasok (Harmadik Honvédzászlóalj) történetét, végül napjaink katonai hagyományőrzését. /B. I.: Akadémiára hívják a huszárokat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 25./
2008. február 8.
Egyre több, egykor külföldre telepedett magyar család költözik vissza Erdélybe „Mindennap honvággyal ébredtem, és honvággyal tértem nyugovóra” – magyarázza a székelyudvarhelyi Jánosi András, aki több mint 25, külföldön töltött év után 2007 telén költözött haza szülővárosába. A szintén hazatért Benedek Lukács családjával panziót, vendéglőt, sípályát és lovardát működtet a Székelyudvarhely melletti Homoródfürdőn. Szilágyi László szatmárnémeti mérnök Németországból telepedett haza családjával. Czimbalmos Attila gyergyószárhegyi festő-restaurátor 1993-ban távozott, 2002-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézetében, 2006-ban hazatért. Hosszadalmas folyamat volt a diploma honosítása, a jogosítványok megszerzése. Most már saját vállalkozása keretében restaurál. Veres Valér szociológus, a Babes–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa szerint Romániában alig léteznek migrációra vonatkozó adatok, ezért a jelenség nagyon nehezen kutatható. Személyes tapasztalatai alátámasztják a hazatelepülés jelenségét. Az egyetemen több olyan kollégája van, akik külföldi tanulmányok után tértek haza. /Hazahívó honvágy. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./
2008. február 11.
„Egymásért vagyunk” – énekelte az őrangyalosok himnuszát a száznál is több résztvevő a kápolnási Művelődési Házban. Egyed Zsuzsanna, a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság munkatársa emlékeztetett: önkéntes fiatalok segítségével ezen a vidéken egy éve szerveznek a fogyatékkal élők, segítőik és családtagjaik számára programokat. Az őrangyalos alkalomra a Szent Gellért Alapítvány mikrobusza hozta a lövétei, szentegyházi és homoródi résztvevőket. A szülők elmondták: gyermekeik egész izgatottan várják az indulást. A gyerekek önfeledten, fogyatékosságukról is megfeledkezve mókáztak egész délután. Felléptek a helyi általános iskolások is. A tolószékeseket is bekapcsolták a vonatozásba-körtáncba. Legközelebb március 28-án, Szentegyházasfaluban rendeznek régiós Őrangyal-programot. /Molnár Melinda: Egyéves az Őrangyal-program. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 11./
2008. április 2.
Újranyitja kapuit a Hargita megyei Homoródfürdőn létesült diák- és ifjúsági tábor. A kilencvenes években felszámolt országos hírű iskolatábor 44 villájából egyelőre egyetlen, 67 férőhelyes villát sikerült felújítania a Hargita Megyei Ifjúsági Hatóságnak. A villák használati jogával rendelkező megyei önkormányzat gondnoki minőségében igyekszik kihasználni a táborszervezési lehetőségeket. /Bágyi Bencze Jakab: Táborverés Homoródon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
2008. augusztus 19.
Augusztus 17-én Korodi Attila környezetvédelmi miniszter nyitotta meg a homoródfürdői Neumann tábort. 52 középiskolás – több mint 20 szervező és csoportvezető irányításával – vesz részt a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége és a Magyar Ifjúsági Értekezlet áltat szervezett Neumann informatikai és környezetvédelmi táborban. /Szőcs Csongor: „Legyetek minél zöldebbek!" = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./
2008. augusztus 28.
Az Ergo Egyesület szervezésében augusztus 28-án első alkalommal nyitja meg kapuit Homoródfürdőn az Erdélyi Vándoregyetem. Ilyés Szabolcs, az egyesület ügyvezető igazgatója elmondta, hogy egy olyan tábor létrehozásán fáradoznak – hagyományteremtő szándékkal –, mely mindmáig hiánypótló az erdélyi táborok kínálatában. A tábor szlogenje: Nyerő stratégiák. A tábor célja: képet adni arról, hogyan lehet sikereket elérni, legyen szó szociális, tudományos, kulturális, vagy az élet bármelyik területéről. Egy paradigmamentes (jobb oldal – bal oldal), ugyanakkor Erdély-centrikus, tudományos és kulturális tábort álmodtak meg, ahol a résztvevők nemzetközi témákat is megtárgyalhatnak. Az Ergo Egyesület nyolc évig részt vett a Tusványosi Szabadegyetem szervezésében, most Homoródfürdőn egy kísérleti jellegű, nyári tábort hozott létre, ahol a főszerep ezúttal a tudományé és a kultúráé lesz. /Muszka Sándor: Homoródfürdő. Erdélyi Vándoregyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./
2008. szeptember 1.
Első alkalommal szerveztek Erdélyi Vándoregyetemet Homoródfürdőn Nyerő stratégiák címmel. A szervezők: az Erdélyi Gondolat Egyesület (ErGo), a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB), az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI). „Új generációt képviselünk. Nem keseregni akarunk a múlton, hanem megoldani a problémákat. Nyerő stratégiákat, amelyek eredményeket hoznak a tudományban, a gazdaságban, a társadalmi életben” – fogalmazta meg a szervezők célját az ErGo részéről Derzsi László az augusztus 28-i megnyitón. Szenkovits Ferenc, a KAB elnökségének tudományos titkára szerint a vándoregyetem célja, hogy közelebb hozza a fiatalokhoz a tudományt. „A regionális, etnikumfölötti párt létrejöttét az egyéni választókerületes rendszer is serkenti, hiszen csak Székelyföldön adottak a biztos bejutást garantáló etnikai szavazatok, ha valaki Kolozsvárról szeretne a parlamentbe kerülni szükségképpen össze kell fognia a többséggel” – mondta Eckstein-Kovács Péter szenátor. /Kovács Csaba: A siker stratégái. = Krónika (Kolozsvár), szept. 1./
2008. szeptember 25.
A Hargita-hegységen alapuló, tájazonos, a helyi kulturális, természeti adottságokat szem előtt tartó integrált gazdasági rendszer kialakítása volt a témája a szeptember 24-én tartott konferenciának, amelyet a Hargita megyei Homoródfürdőn szerveztek. A találkozón az érintett helyi és megyei önkormányzati képviselők, a helyi közbirtokosságok vezetői vettek részt. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke elmondta, az elkövetkező években egy olyan nagyszabású elképzelés megvalósítása a cél, amelynek fő mozgatórugói a Hargita-hegység gazdaságilag kiaknázható adottságai lesznek. Infrastrukturális beruházások várhatók a télisportok gyakorlásának terén, továbbá kilátók épülnek, túraösvényeket, kerékpárutakat alakítanak ki. Létre kell hozni a Székelyföld egységes marketingstratégiáját, amelynek elsősorban a turizmusra kell támaszkodnia. A stratégia lényeges eleme, hogy a Hargita-hegységet márkanévként kell felfogni. „Összefogva megnyílik a lehetőség nagy összegű uniós alapok és kormánytámogatások lehívására” – hangoztatta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke. /A Hargita mint márkanév. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./
2008. december 22.
A 20. század magyar története sok-sok vándort, külföldre szakadt hazánkfiát tart számon. Nagy hazatérőt is jó néhányat – olyat azonban, mint Cs. Szabó László, aligha még egyet, mondta el Kántor Lajos december 20-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a Magyar Örökség díj átadásakor. A Szabó családnév elé tett „Cs” betű a Székelyudvarhelyhez közeli, az egykori székelykeresztúri járáshoz tartozó Csekefalvára utal, apja családjára. Az író születési helye Budapest, viszont Homoródfürdőn keresztelték, és az életét-szemléletét meghatározó gyermekkor Kolozsvárhoz köti. Innen szakította ki a történelem, a szülői akarat, és megkezdődött Cs. Szabó László budapesti, majd Európát átcikázó élete. Róma, Firenze, Bázel, Stratford – a tartós emigrációs otthon pedig London. Cs. Szabó amikor tehette, meglátogatta a gyermekkor. A hazalátogatások leghíresebb őrzője, az Erdélyben című kis könyv, 1940-ből, lírai naplójegyzeteit tartalmazza. Cs. Szabó 1984-ben távozott az élők sorából. Nem térhetett haza a Házsongárdba, így hát a sárospataki temetőt, könyvtárnyi hagyatékának őrző helyéül ugyancsak Sárospatakot választotta. 2008 decemberében pedig, posztumusz, a Magyar Örökség-díj tulajdonosa lett. /Kántor Lajos: A hazatérő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
